Makalicza Józsefné, született Földi Magdolna, aki Taron él és 94 éves, visszaemlékezést írt a professzorról „Én így emlékszem Tuzson Jánosra” címmel. Az emlékek személyesek, hiszen édesapja Fenyvespusztán, a Tuzson birtokon juhászkodott 1932-től. „A hivatalos neve méltóságos dr. Tuzson János volt. Egyetemi tanár, a biológia és a botanika tudós professzora. Körülbelül 170 centi magas volt, őszes, rövidre nyírt haj és bajusz, kissé szögletes arc, magas homlok jellemezte. Nagyon intelligens magatartású, tiszteletet parancsoló és tiszteletet adó ember volt” – írta Magdi néni.
Ehhez képes az életrajzi lexikonok száraz tényeket sorolnak: épp’ 150 éve, 1870. május 10-én született ez erdélyi Szászcsanádon, a volt Alsó-Fehér vármegye az idő tájt még nagy részt szászok lakta településén. (A műemlék középkori erődtemplom romja az interneten fellelhető képek alapján valószínűleg már túljutott a visszafordíthatatlan állapotokon…)
Nemesi előnevén polyáni Tuzson János a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1890-ben szerzett erdőmérnöki oklevelet, majd 1899-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen botanikus bölcsészdoktori diplomát. Közben ösztöndíjjal Németországban is tanult, majd 1901-ben nyugat-európai tanulmányutat tett.
A növényszövettan tárgykörében a felsőoktatásban, Selmecbányán és Budapesten is tanított, a fővárosban a műszaki és a tudományegyetemen. 1909-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, továbbá a Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézet és Növénykert igazgatója 1918-tól 1940-ig, nyugdíjba vonulásáig.
Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban fás növények szövettanával, a gombákkal és a növények elhalásával foglalkozott. Egyik érdekes Nógrád megyei munkájaként 1904-ben ő határozta meg az ipolytarnóci megkövesedett ősfenyőt, s adta neki a Pinus tarnocziensis nevet. Pályafutása során a növényrendszertan, a növényföldrajz és az ősnövénytan is foglalkoztatta.
Fenyvespusztán 1925-ben vásárolta meg az erdőbirtokot, ahol kísérleti jelleggel a fenyőfajok honosításával, rózsaolaj előállításával, gyógynövénytermesztéssel is foglalkozott. A trianoni diktátum után jóformán erdők nélkül maradt Magyarországon ez nagyon fontos kérdés volt, akárcsak az Alföld fásítási programja, amelyben Tuzson János szintén részt vett.
Budapesten számos erdészeti és botanikai szakmai szervezet tagja és vezető tisztségviselője volt. A fővárosban hunyt el 1943. december 18-án; az Erdészeti Lapokban halálának 50. évfordulójára megjelent visszaemlékezés szerint két nappal korábban még részt vett az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlésén.
Ma a fenyvespusztai mellett a nyíregyházi arborétum is Tuzson János nevét viseli.

Tájékoztatom a lakosságot, hogy 2020. május 01. 11.00 órától 2020. április 03. 23 óra 59 percig kijárási korlátozást vezetek be Tar község közigazgatási területén a következő feltételekkel!

Az Önkormányzat szándéka volt, hogy minél szélesebb körben bemutassuk a településünk természeti kincseit, így a Csevice-völgyet, a Szakadás-árkot,  Fenyves-pusztát a Tuzson arborétummal, de a jelenlegi veszélyhelyzet miatt a fent jelzett időszakra korlátozást vezetek be. A veszélyhelyzet lejárta után mindenkit szeretettel várunk, de erre az időszakra mindenki megértését kérjük!

A rendelet betartatásában köszönjük a Polgárőrség közreműködését!

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a jegyzőt a vízgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokkal ruházza fel. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. §-a határozza meg, hogy mely esetekben szükséges a jegyző engedélye.

Az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon létesített ásott- vagy fúrt kút fennmaradási/üzemeltetési engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m³/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

b) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

c) nem gazdasági célú vízigény. Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Katasztrófavédelemi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási, létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárása.

Mit jelent a házi ivóvízigény?

A polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

Mit jelent a gazdasági célú vízigény fogalma?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

Létesítési engedély: A jegyzői engedélyezés körébe tartozó újonnan létesítendő kutak engedélyezése.

Fennmaradási engedély: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kutak esetében.

Megszüntetési engedély: Használaton kívüli ásott vagy fúrt kút megszüntetése iránti kérelem esetén.

Üzemeltetési engedély: Azokra a kutakra, amelyek a jogszabályok ételmében korábban jogszerűen létesültek engedély nélkül. Újonnan létesülő kutak üzembe helyezéséhez.

Milyen kútra kell engedély kérni?

Minden újonnan létesítésre kerülő jegyzői engedélyezés körébe tartozó kútra.

Minden 1992. február 15. után létesített minden ásott vagy fúrt kút engedélyköteles, amennyiben nem rendelkezik létesítési engedéllyel, a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni.

Az 1992. február 15. előtt létesült kutak esetében:

• arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül üzemeltetési engedélyt kell kérni,
• arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni,
• minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.

Mikor kell szakhatóságot bevonni az eljárásba?

Amennyiben a szóban forgó kút ivóvíz igény kielégítésére is szolgál, abban az esetben szükséges a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala szakhatóságként történő bevonása, amely az eljárás során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi, és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon, és a kérelmező locsolásra vagy állatok itatására használja a kút vizét, úgy nem szükséges szakhatóság bevonása.

Mi történik a határidőre nem bejelentett kutakkal?

Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2021. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság a Vgtv. alapján az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1.000.000 forintig terjedhet. Természetes személy esetében a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300.000 forintot. A bírság nem az önkormányzat, hanem a központi költségvetés bevétele.

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a 2018. december 21-ét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.

Milyen illeték- és díjfizetési kötelezettség áll fenn?

Az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek, amelyet a kérelmező visel.

Hogyan kell a kérelmet benyújtani?

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet rendelkezik, amelynek 2. melléklet I. pontja határozza meg a létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt, a 2. melléklet II. pontja határozza meg az üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát. A 2. melléklet III. pontja pedig a vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt tartalmazza. 

A kérelmek benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, amely letölthető az önkormányzati honlapról www.alsotold.hu , www.kozard.hu, www.szurdokpuspoki.hu,  www.tarkozseg.hu, és átvehető a Hivatalban, illetve a kirendeltségein 

A kérelmet egy példányban kell benyújtani. Csak írásban terjeszthető elő papír alapon vagy ügyfélkapun keresztül. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett csak ügyfélkapun keresztül nyújthatja be kérelmét. Az ügyfél a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő iratokat és a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát csak eredetiben vagy hiteles elektronikus másolatban nyújthatja be.

Szurdokpüspöki, 2020. április 29.

                                                                        Molnárné dr. Kontra Bernadett

                                                                                                      jegyző

-KÉRELEM létesítési engedélyezési eljáráshoz

-KÉRELEM üzemeltetési, fennmaradási engedélyezési eljáráshoz

-KÉRELEM megszüntetési engedélyezési eljáráshoz