Tájékoztatom a lakosságot, hogy 2020. május 01. 11.00 órától 2020. április 03. 23 óra 59 percig kijárási korlátozást vezetek be Tar község közigazgatási területén a következő feltételekkel!

Az Önkormányzat szándéka volt, hogy minél szélesebb körben bemutassuk a településünk természeti kincseit, így a Csevice-völgyet, a Szakadás-árkot,  Fenyves-pusztát a Tuzson arborétummal, de a jelenlegi veszélyhelyzet miatt a fent jelzett időszakra korlátozást vezetek be. A veszélyhelyzet lejárta után mindenkit szeretettel várunk, de erre az időszakra mindenki megértését kérjük!

A rendelet betartatásában köszönjük a Polgárőrség közreműködését!

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a jegyzőt a vízgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokkal ruházza fel. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. §-a határozza meg, hogy mely esetekben szükséges a jegyző engedélye.

Az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon létesített ásott- vagy fúrt kút fennmaradási/üzemeltetési engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m³/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

b) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

c) nem gazdasági célú vízigény. Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Katasztrófavédelemi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási, létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárása.

Mit jelent a házi ivóvízigény?

A polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

Mit jelent a gazdasági célú vízigény fogalma?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

Létesítési engedély: A jegyzői engedélyezés körébe tartozó újonnan létesítendő kutak engedélyezése.

Fennmaradási engedély: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kutak esetében.

Megszüntetési engedély: Használaton kívüli ásott vagy fúrt kút megszüntetése iránti kérelem esetén.

Üzemeltetési engedély: Azokra a kutakra, amelyek a jogszabályok ételmében korábban jogszerűen létesültek engedély nélkül. Újonnan létesülő kutak üzembe helyezéséhez.

Milyen kútra kell engedély kérni?

Minden újonnan létesítésre kerülő jegyzői engedélyezés körébe tartozó kútra.

Minden 1992. február 15. után létesített minden ásott vagy fúrt kút engedélyköteles, amennyiben nem rendelkezik létesítési engedéllyel, a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni.

Az 1992. február 15. előtt létesült kutak esetében:

• arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül üzemeltetési engedélyt kell kérni,
• arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni,
• minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.

Mikor kell szakhatóságot bevonni az eljárásba?

Amennyiben a szóban forgó kút ivóvíz igény kielégítésére is szolgál, abban az esetben szükséges a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala szakhatóságként történő bevonása, amely az eljárás során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi, és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon, és a kérelmező locsolásra vagy állatok itatására használja a kút vizét, úgy nem szükséges szakhatóság bevonása.

Mi történik a határidőre nem bejelentett kutakkal?

Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2021. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság a Vgtv. alapján az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1.000.000 forintig terjedhet. Természetes személy esetében a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300.000 forintot. A bírság nem az önkormányzat, hanem a központi költségvetés bevétele.

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a 2018. december 21-ét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.

Milyen illeték- és díjfizetési kötelezettség áll fenn?

Az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek, amelyet a kérelmező visel.

Hogyan kell a kérelmet benyújtani?

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet rendelkezik, amelynek 2. melléklet I. pontja határozza meg a létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt, a 2. melléklet II. pontja határozza meg az üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát. A 2. melléklet III. pontja pedig a vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt tartalmazza. 

A kérelmek benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, amely letölthető az önkormányzati honlapról www.alsotold.hu , www.kozard.hu, www.szurdokpuspoki.hu,  www.tarkozseg.hu, és átvehető a Hivatalban, illetve a kirendeltségein 

A kérelmet egy példányban kell benyújtani. Csak írásban terjeszthető elő papír alapon vagy ügyfélkapun keresztül. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett csak ügyfélkapun keresztül nyújthatja be kérelmét. Az ügyfél a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő iratokat és a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát csak eredetiben vagy hiteles elektronikus másolatban nyújthatja be.

Szurdokpüspöki, 2020. április 29.

                                                                        Molnárné dr. Kontra Bernadett

                                                                                                      jegyző

-KÉRELEM létesítési engedélyezési eljáráshoz

-KÉRELEM üzemeltetési, fennmaradási engedélyezési eljáráshoz

-KÉRELEM megszüntetési engedélyezési eljáráshoz

Tájékoztatom a lakosságot, hogy 2020. április 11. 13.00 órától 2020. április 13. 23 óra 59 percig kijárási korlátozást vezetek be Tar község közigazgatási területén a következő feltételekkel!

Az Önkormányzat szándéka volt, hogy minél szélesebb körben bemutassuk a településünk természeti kincseit, így a Csevice-völgyet, a Szakadás-árkot,  Fenyves-pusztát a Tuzson arborétummal, de a jelenlegi veszélyhelyzet miatt a fent jelzett időszakra korlátozást vezetek be. A veszélyhelyzet lejárta után mindenkit szeretettel várunk, de erre az időszakra mindenki megértését kérjük!

A rendelet betartatásában köszönjük a Polgárőrség közreműködését!

A MÁV-START Zrt. tájékoztatta az Igazgatóságot, hogy 2020. április 25-től 2020. április 26-ig a Hatvan – Pásztó állomások között végzett pályakarbantartási munkák miatt a 81. sz. Hatvan – Somoskőújfalu vasútvonalon valamennyi vonat módosított menetrend szerint közlekedik.

Hatvan – Pásztó állomások között vonatpótló autóbuszok közlekednek.

A vonatpótló járatok útvonala jelentősen eltér a közforgalmú vasúti menetrendtől.

Mai napon 2020. március 31. délután elkezdtük kihordani községünkben a maszkokat és a tájékoztatókat. Minden tari háztartásba igyekszünk minél előbb eljuttatni. 
Ezúton szeretnénk megköszönni Fehér Istvánné (Ida néni), Fehér Kitti, Fehér Anikó, Kanyó Istvánné (Márti néni), Zagyva Annamária, Ladóczkiné Ujházi Beáta, Ladóczki Csaba, Bognár Tiborné, a polgárőrség, a képviselő-testület munkáját és idejét, aki elkészítette, utánajárt, kiszabta, megvarrta, kihordta, hogy minden háztartásba jusson maszk.

Ezek a maszkok többször használatosak, használat után magas hőfokon moshatók, száríthatók, vasalni tilos!

Leszögezendő, hogy a távolságtartás (social distancing) a legfontosabb betartandó rendelkezés a jelenleg kialakult járványügyi helyzetben, így mindenkinek javasolt, hogy otthonát ne hagyja el, lehetőség szerint otthonról dolgozzon és minimalizálja a személyes találkozók számát.

A maszk nem jogosít fel senkit, hogy a hordásával ugyanúgy mozoghat, mint a vírus megjelenése előtt! Elsődlegesen a maszkokat akkor használják, ha feltétlenül közösségbe kell menni (posta, bevásárlás, gyógyszertár) a használat után a maszkokat fertőtlenítsék.

A maszkok hordásához tájékozódnunk kell a megfelelő felvételi, levételi módszerekről és a maszk hulladékként való megfelelő kezeléséről, esetleges fertőtlenítéséről.

Felvétel:
Mielőtt felvenné a maszkot, mossa meg a kezeit szappannal és meleg vízzel vagy fertőtlenítse kezeit alkoholos kézfertőtlenítővel! A maszknak a viselés alatt folyamatosan, egyszerre kell fednie a szájat és az orrot is! Amennyiben rendelkezik a maszk állítható orrpánttal, azt szorosan igazítsa az orrgyökhöz! Ne legyenek nyílások a maszk és az arc között, a maszk pontosan illeszkedjen az arc bőrére.

Viselés:
A maszk viselése közben kerülje el a maszk megérintését. Amennyiben mégis megérintette a maszkot, mossa meg a kezeit szappannal, vagy fertőtlenítse kezeit alkoholos bedörzsöléssel. Amennyiben a maszk érezhetően átnedvesedik, cserélje le azt.

Levétel:
A maszk eltávolítását hátulról végezze el. Fülei mögül emelje ki a rögzítő gumikat, vagy kötözze ki a tarkóra kötött madzagokat. A maszk elülső felszíne szennyezettnek tekintendő, annak érintését kerülje a levétel során!

Fertőtlenítés:
Helyezze a maszkot fertőtlenítős vízbe, ebben áztassa 10 percig, mossa ki magas hőfokon (60-90 fok), szárítsa meg az újabb viselés előtt!

Kézmosás, kézfertőtlenítés:
A maszk eltávolítása után mossa meg a kezeit szappannal és meleg vízzel, vagy fertőtlenítse kezeit alkoholos kézfertőtlenítővel!

A fent leírt intézkedések kizárólag megfelelő személyes higiéniával, körültekintő, rendszeres kézmosással és a távolságtartási szabályok betartásával együtt érhetik el, hogy a járvány terjedési sebessége jelentősen lecsökkenjen.

A maszk anyaga geotextília (ragasztó nélküli vetex), amely mosható magas hőfokon is, de nem vasalható! 

A maszkok viselésekor tudatosítanunk kell magunkban és el kell fogadnunk a tényt, hogy a maszk nem szűri ki a koronavírus méretű részecskéket, tehát nem védi a viselőjét a vírusfertőzés ellen, a fertőződés esélyét tudja csupán csökkenteni.

A MÁV-START Zrt. tájékoztatta az Igazgatóságot, hogy 2020. március 30-tól a COVID 19 koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel a 81 sz. Hatvan – Somoskőújfalu vasútvonalon az 5817 sz. Pásztó (6.54) – Hatvan (7.32) viszonylatú vonat nem közlekedik.

A kormányfő aláírásával nyilvánossá vált döntés az ország egész területére érvényes március 28. és április 11. között, ez idő alatt mindenki csak alapos indokkal hagyhatja el otthonát.

A rendelet szerint ilyen indoknak minősül a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben történő vásárlás, elsősorban a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletekben.

Ide tartozik az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele is, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, például a pszichoterápiás ellátást, a fizioterápiás kezelést, a gyógytornát.

Egyéni szabadidős sporttevékenység, valamint szabadidős célú gyaloglás céljából is el lehet hagyni az otthonokat. Az ilyen mozgásokat kül- és belterületen, lehetőség szerint zöldfelületen lehet végezni egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen, másoktól legalább másfél méter távolságot tartva. Napközbeni kiscsoportos felügyelet alatt engedélyezett a kiskorú gyermek kísérése is.

Alapos indoknak számít a házasságkötés és a temetés szűk családi körben, az élelmiszerüzletekben és drogériákban történő vásárlás. Emellett az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzleteket, a mezőgazdasági boltokat, a piacokat, a gyógyszertárakat, a benzinkutakat, a dohányboltokat, a fodrász- és manikűrös szalonokat is fel lehet keresni.

Az élelmiszerüzletekben, drogériákban, a piacokon és a gyógyszertárakban kizárólag 65 év felettiek vásárolhatnak 9 és 12 óra között.

Szombattól be kell zárniuk a vendéglátó üzleteknek, ezek csak elvitelre alkalmas ételek kiadásával, szállításával foglalkozhatnak.

A kijárási korlátozás ideje alatt igénybe lehet továbbá venni szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatásokat, a gépjármű- és kerékpárszervizeket, valamint a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatásokat.

A legszükségesebb esetben engedélyezettek a személyes megjelenést igénylő ügyintézések, így a hatósági, a banki, a pénzügyi, a biztosítási és a postai szolgáltatások igénybevétele.

Lehetőség van a háziállatok közterületi sétáltatására, állatorvosi rendelő és állatkórház felkeresésére.

A kijárási korlátozás nem akadályozhatja a szülői jogokat és kötelezettségeket, továbbá a hitéleti tevékenységet.

Az otthon elhagyásának megfelelő indoka lehet még a magáról gondoskodni nem tudók vagy segítéségre szorulók (például kiskorúak, idősek és betegek) segítése.

A rendelet kimondja, mindenki köteles a lehető legkisebb mértékűre korlátozni a szociális érintkezést, és a közös háztartásban élők kivételével mindenkitől lehetőség szerint legalább másfél méter távolságot tartani mindenhol, beleértve a tömegközlekedést is.

Az üzleteket érintő korlátozások betartása a helyiség üzemeltetőinek felelőssége.

A most hozott szabályokat a rendőrség ellenőrzi és szabálysértési bírsággal büntetheti a rendelet megszegőit, ennek összege 5 ezer és 500 ezer forint között lehet.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet itt érhető el.