Tari Polgárőr Egyesület

A polgárőrség rövid története.

A XVI. századtól kezdve a veszélyeztetett helyzetben lévő jelentősebb városok polgárai előbb-utóbb mind rákényszerültek arra, hogy városuk védelmére maguk is összefogjanak. Magyarország szabad királyi városainak és a polgárjoggal rendelkező város lakosainak egyik legfontosabb „terhe” mindenkor a védelmi kötelezettség volt. A hadiadók fizetését, a katonai alakulatok fegyverrel, felszereléssel való ellátását az ország védelmének hozzájárulásaként kezelték. A nagyobb városok, települések a veszélyhelyzetek kezelésére polgári őrséget szerveztek, amely a lakosság biztonságát és az értékek megvédését szolgálta. Ezen feladatok ellátását a lakosság saját érdekei alapján szervezte anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Magyarországon is hasonlóan szerveződtek a polgárok a különböző védelmi helyzetek kezelésére. Polgárőrség szervezésére vonatkozó utalás először 1532-ből származik, majd 1808-ban törvénybe foglalták a szabad királyi városok belső biztonságának védelmére polgárőrség megalakítását.1848-ban a polgárőrségek egy ideig párhuzamosan működtek a nemzetőrséggel.1914-ben belügyminisztériumi rendelet intézkedett arról, hogy a közrend és közbiztonság elemi feltét eleinek megóvása érdekében polgári őrséget állítsanak fel. 1945 után a települések közbiztonsági feladatainak ellátásában önkéntes szervezetek és önkéntes rendőrök vettek részt, alapvetően a rendőrséggel együttműködve. Magyarországon az 1980-as évek végén bekövetkezett változások miatt jelentősen megnőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Ehhez hozzájárult, hogy a nyitottabbá vált határok megkönnyítették a külföldi bűnözők mozgását is. A bűnözés világában bekövetkezett negatív változások sokkolták a közvéleményt. Egyre nagyobb igény jelentkezett a helyi érdekek és a közbiztonság védelmére szolgáló önvédelmi csoportok megalakítására. A közbiztonság civil összefogással való megvalósítása és az állami szervek segítése érdekében kezdte meg tevékenységét számos polgárőr és polgárőr-egyesület. Valójában már egy-két évvel korábban járőrözni kezdtek a veszélyeztetett lakóterületeken a civilek spontán megalakuló önvédelmi csoportjai. Igyekeztek elriasztani a betörőket, tolvajokat. Önvédelmi tevékenységük szervezettebbé tételét az egyesületi jogról szóló törvény tette lehetővé. A polgárőrszervezetek a különböző önvédelmi csoportok összefogásával kezdték meg bűnmegelőzési tevékenységüket, amely az állampolgárok körében társadalmilag elfogadottá és megbecsültté vált. A jogkövető, a közösségi rend szükségességét valló állampolgárok felismerték, hogy nem csak elvárásokat kell támasztania az állammal, illetve a rendvédelmi szervekkel szemben, de tevőlegesen is közre kell működni a közbiztonság megteremtésében, megóvásában. Az első polgárőrszervezetek 1990-től az egyesülési törvényben foglaltak alapján alakultak meg .A megalakulást követő évben végzett sikeres tevékenységeredményeként az ország településeinek többségében megalakult önvédelmi szervezetek 1991-ben megalapították az Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetségét,amely 1995-től a feladatok jelentős bővülése, illetve a lakossági elvárások miatt az Országos Polgárőr Szövetség nevet vette fel melynek vezetője dr. Kopácsi Sándort lett. Az Országos Polgárőr Szövetség irányításával a Magyarországon törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn-és baleset-megelőzési, gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal alakult polgárőr-egyesületek és regionális (kistérségi), valamint területi (megyei, fővárosi) szövetségeik egységes fellépésű, azonos szemléletű, jól szervezett, határozott célkitűzésekkel rendelkező, egyben a legnagyobb létszámú társadalmi bűnmegelőzési szervezetté váltak. A polgárőrség történetében megalakulása óta két nagy fejlődési szakasz állapítható meg.

  1. Az első szakasza négy jól elkülöníthető alszakaszra bontható.

I/1. 1991 és 1996 között a polgárőrségeket egy alapvetően spontán szervezeti fejlődés, laza országos szövetségi kapcsolat, területenként eltérő bűnmegelőzési szemlélet és gyakorlat, valamint a rendkívül alacsony anyagi támogatottság jellemezte.

I/2. 1991 és 2000 között a polgárőrség jelentős változásokon ment keresztül. Az OPSZ 1997. június 7-i országos küldött közgyűlésen a polgárőrség alapvető célkitűzéseként a bűncselekmények megelőzését jelölte meg,és meghatározta a fő irányokat.

I/3. 2001-től számítjuk a polgárőrség minőségi fejlesztési szakaszának megkezdését.

I/4. A polgárőrségről szóló törvény (Pötv.) megjelenése. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2006. február13-án elfogadta a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvényt.

  1. A második nagy szakasz kezdete:

2012. február 1-jén hatályba lépett a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény, amelynek értelmében az Országos Polgárőr Szövetség az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület lett

A polgárőr mozgalom alapvető célja a közrend védelme, a bűncselekmények számának csökkentése, a közbiztonság javítása a lehető legnagyobb mértékű jelenléttel a területen. A polgárőr mozgalom összefogja a fenti cél érdekében tenni akaró állampolgárokat, igyekszik megteremteni a szervezett és célirányos cselekvés feltételeit és annak társadalmi hátterét a bűnmegelőzés, a bűnözés elleni fellépés, a gyermek és ifjúságvédelem, a kábítószer fogyasztás visszaszorítása, a környezetvédelem és a közlekedésbiztonság javítása terén. A polgárőr mozgalom főbb jellemzői: – önkéntesség és törvényesség; – az emberi jogok tiszteletben tartása; – ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység; – politikai semlegesség. A polgárőr mozgalom szervezeti keretei: A cselekedni kívánó állampolgárok elsősorban lakóterületi alapon, önálló egyesületekbe tömörülve vesznek részt a polgárőr mozgalomban. Az egyesületek tagjai a polgárőrök. A mozgalom célkitűzései az egyesületek összehangolt tevékenységével érhetőek el, ezért azok kerületi-, területi-, fővárosi-, megyei szövetségekbe tömörülnek, amelyek munkáját az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) koordinálja. A „polgárőr” név védett, csak az OPSZ-hez tartozó, a követelményeket teljesítő egyesületek tagjai használhatják. Az egyesületek saját tevékenységi körüket – amely nem lehet ellentétes az OPSZ alapelveivel – működési területük sajátosságainak megfelelően választják meg. A tevékenység kiterjedhet: – bűnmegelőzési kiadványok terjesztésére – iskolai bűnmegelőzési programokban való részvételre – előadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezésére – közbiztonsági és bűnmegelőzési járőrtevékenység, figyelőszolgálat végzésére (Rendőrséggel, stb. együttműködve is) – lakossági, önkormányzati és egyéb (politikamentes) rendezvényeken rendezői feladatok ellátására, stb. is.

A polgárőr elsősorban közterületen, szabadidejében és saját költségén (tagdíjak, felszerelés, telefon-, és benzinköltség, stb.) teljesíti önként vállalt kötelezettségét. Hatósági jogosítványokkal nem rendelkezik. Szolgálatát külön díjazás nélkül látja el.

A Tari Polgárőr Egyesület bemutatása

Tari Polgárőr Egyesület Nógrád megyében Tar településen törvényesen működő, lakossági önszer­ve­ződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-meg­elő­zési, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr szervezet. A Tari Polgárőr Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadja el, azoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt. Egyesületünk 2007.február 26-án 34 fővel alakult meg a településen élők szubjektív biztonságérzetének javítása, valamint a település közbiztonsági koncepciójának gyakorlati megvalósítása céljával. Időközben taglétszámunk elérte a 41 főt, bár a folyamatos belépések mellett jelentős a lemorzsolódás is. A tevékenységünkért anyagi ellenszolgáltatást nem kapunk, kizárólag önkéntes közérdekű munkavégzésről van szó. Éves tagdíjunk 1.200 forint

1./ A szervezet teljes neve       Tari Polgárőr Egyesület

 2./ Székhelye (levelezési címe): 3073 Tar, Szondy György út 92.

 3./ Működési területe: Tar település közigazgatási területe

4./ Alapításának éve2007

5./ Jogállása: A Tari Polgárőr Egyesület (továbbiakban: Egyesület) „A polgárőrségről és polgárőr tevékenyég szabályairól szóló 2011. évi CLXV törvény”, valamint „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény”, alapján létrehozott és működő önálló jogi személy, éves költségvetéssel, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Munkáját a Pásztói Rendőr-kapitánysággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi.

Postacím : 3073 Tar, Szondy György út 92.

E-mail:

Adószám : 18643178-1-12

Telefon :30-239-0225, 30-303-8942

 

Elnökség:

Batta János elnök

Turopoli Zsolt titkár

Antalné Kis Erzsébet gazdasági felelős

Elnökségi tagok: Antal Bálint, Kristóf László

 

Ellenőrző Bizottság:

Dr.Bárányi Gyula elnök

tagok: Csonka Csaba, Nagy Károly

Az Egyesület szakmai programja:

1./ Az Egyesület alapfeladatként:

  • a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében Tar község közigazgatási területén közterületi járőrszolgálatok, figyelőszolgálatok végzése tervszerű együttműködőkkel a rendőrség szakmai koordinálásával,
  • a közúti baleset helyszínén, valamint, óvoda, általános iskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenység ellátása.

2./ Az Egyesület alapfeladatán túl, kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet:

  • a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban,
  • valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá
  • a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában,
  • a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában,
  • a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,
  • az otthonában élő fogyatékos személy védelmében,
  • a polgárok és javaik védelmében,
  • az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,
  • a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett

képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,

  • a rendezvények helyszínének biztosításában,
  • az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében,
  • a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő
  • tevékenységben, valamint
  • a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában.

3./ Az Egyesület a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő kiegészítő feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének előzetes írásbeli egyetértésével.

Egyesület együttműködési területei:

1./ Az Egyesület tevékenysége során együttműködik:

  • az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel,
  • a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel

2./Az Egyesület munkája során együttműködhet:

–     egyéb rendvédelmi szervekkel,

  • a katasztrófavédelemmel, tűzoltósággal,
  • az állami és önkormányzati szervekkel,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével,
  • a közlekedési hatósággal,
  • a környezet- és természetvédelmi szervekkel,
  • a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal,
  • az erdészeti szakszemélyzettel, valamint
  • a hivatásos vadászokkal.

Önkénteseink legfőbb feladatvállalása:

– Aktív járőrszolgálati feladatok vállalásával társadalmi szerepvállalás a település közrend,

közbiztonság javításában, a közterületen való jelenlétünkkel a bűnözés visszaszorítása

– Részvétel rendezvények szervezésében, biztosításában tájékoztató munkában (iskola,

óvoda, nyugdíjas egyesület, SZEM- népszerűsítése, stb.)

– Szoros együttműködés a rendőrséggel, az önkormányzattal,szakmai szervezetekkel,a helyi

intézményekkel, a helyi társadalom tagjaival

– Pályázati tevékenységben történő aktív részvétel (NEA, OPSZ pályázatok,stb)

– Szakmai önkormányzati előterjesztések kidolgozásában történő aktív részvétel.

– Az egyesület tevékenységének, projektjeinek anyagi és/vagy erkölcsi támogatása, a

tevékenység népszerűsítése, szimpátia kialakítása.

Céljaink:

– hozzájárulni a település közrendjének, közbiztonságának, ezáltal a lakosság szubjektív

biztonságérzetének javításához,

– a gyakorlatban megvalósítani a település közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójában

foglaltakat,

– helyi bűnmegelőzési tevékenység folytatása, a SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom)

kialakítása, kiterjesztése, tevékenységének koordinálása,

– koordinációs és információs kapcsolat tartása a helyi önkormányzattal és azok

intézményeivel, továbbá a rendőrséggel.

– felkérésre szakmai anyagokat készíteni és véleményezni.

– áldozat-, gyermek-, és ifjúságvédelmi, valamint vagyonvédelmi tanácsadás folytatása,

– a helybeli lakosság bevonása a közrend és közbiztonság erősítésébe, a bűnmegelőzés helyi

szintű társadalmasítása,

– térfigyelő kamerarendszer kiépítése, az ehhez kapcsolódó helyi diszpécser- és vonuló

szolgálat finanszírozásának megteremtése, a tevékenység megszervezése,

– az Egyesület fenntarthatóságához és fejlesztéséhez pályázatok írása, a témában minden

pályázati lehetőség felkutatása,

– a tapasztalat- és információcsere biztosítása tagok között,

– bűnüldözéshez, bűnmegelőzéshez, közrendhez és közbiztonsághoz kapcsolódó

rendezvények, ismeretterjesztő programok, képzések tapasztalatcserék szervezése,

– kiadványok, felhívások készítése, terjesztése, elektronikus információs szolgáltatások,

– környezet- és természetvédelem megóvása érdekében a károsító tevékenységek felderítése

– az egyesület célja a helybeli lakosság bevonása a közrend és közbiztonság erősítésébe, a

bűnmegelőzés helyi szintű társadalmasítása

– a külterületi tulajdonok védelme érdekében a lakossághoz a lehető legközelebb vinni a

rendőri-polgárőri szolgálatot, állandó elérhetőséget biztosítani az együttműködők és az

állampolgárok között

Elért eredményeink:

– Aktív tájékoztató tevékenységet folytattunk annak érdekében, hogy egyesületünket

megismerje a helyi képviselőtestület, a rendőrség és más állami intézmények szervezetek

– Aktív részvételt vállaltunk az önkormányzat és iskolai rendezvények zavartalan

lebonyolításában

– Résztvettünk a pásztói rendőrkapitányság felkérésére különböző rendezvények biztosításán

– Pályázatot nyújtottunk be az Országos Polgárőr Szövetséghez, melyben vállaltuk, hogy,

csatlakozunk a szakmai programokhoz, és többek között erősítjük a közterületi jelenlétet,

– Megkezdtük településünkön a SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom) szervezését.

– Folyamatosan nyújtottunk be pályázatokat a működési kiadásaink biztosítása érdekében

Terveink:

– Komplex Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Rendszer keretében a település térfigyelő-

kamerarendszere kialakításának előkészítése, szakmai háttéranyag kidolgozása- pályázat

benyújtása érdekében

– Ifjúságvédelmi Fórum megszervezése

– Lakossági Közbiztonsági Fórum megszervezése,

– „Egy Iskola- Egy Polgárőr” mozgalom elindítása a helyi iskolában

– Együttműködés kialakítása az önkormányzat szociális szakterülettel

– Hosszú távú terveink között szerepel vagyonvédelmi, áldozatvédelmi tanácsadás beindítása,

– A helyi közösségi portál segítségével elindítjuk a POLGÁRŐR -t a helyi közösségi

honlapon, melyben aktuális és érdekes információkat találhatnak Egyesületünkkel, valamint

általában a bűnmegelőzéssel kapcsolatban.

– a „Külterületek biztonsága”programhoz csatlakozva folyamatos jelenlétünkkel a

rendőrséggel az önkormányzattal hatékonyan, szervezetten együttműködni a

bűnelkövetőkkel szemben illetve a bűncselekmények visszaszorítása érdekében

Ki lehet polgárőr?

Minden büntetlen előéletű, magyar állampolgár (vagy Magyarországon engedéllyel letelepedett külföldi), aki egyetért a polgárőrség céljaival és hajlandó tevékenyen részt venni azok megvalósításában. Fontos, hogy a polgárőr szolgálat társadalmi tevékenység, az egyesület tagjai díjazás nélkül, szabadidejükben végzik ezt a közösség érdekében nagyon hasznos tevékenységet!

Hogyan lehet valaki polgárőr?

Jelentkeznie kell valamelyik polgárőr szervezetnél, ahol elbeszélgetnek vele arról, hogy miért szeretne polgárőr lenni és mit is jelent a polgárőr feladatok vállalása. Ezután kitölti a belépési nyilatkozatot és adatlapot. Az egyesület elnöksége két hónapon belül dönt a tagfelvételről.

Milyen ismeretekre van szüksége a polgárőrnek?

Az eredményes szolgálatellátás érdekében (hogy valóban segíteni tudjon, ha kell) a jól képzett polgárőrnek rendelkeznie kell az alapvető jogi-, rendészeti-, vagyonvédelmi-, kriminalisztikai-, elsősegély nyújtási-, mentési és katasztrófa elhárítási-, tűzoltási- és vegyvédelmi ismeretekkel. Törekszünk rá, hogy évente többször legyen képzés szervezve a különböző témakörökben.

Mire jogosult a polgárőr?

A polgárőr szervezet tagjai megtehetnek mindent, amit törvény nem tilt, mindent, amit állampolgárként is megtehetnek. Amikor jogos védelmi, stb. helyzetben cselekszenek, nem mint egy különleges hatáskörrel felruházott csoport tagjai, hanem mint állampolgárok tevékenykednek. A különbség „csak” annyi, hogy tevékenységük nem véletlenszerű, esetleges, egyéni, hanem szervezett, tudatos, közös cselekvés. Szolgálatban viszont a polgárőr „Közfeladatot ellátó személy”-nek minősül, így fokozott jogi védelemben részesül. Az eddigiekből látható, hogy a polgárőrség hatósági jogkörrel, közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkezik! A polgárőrség önálló független szervezet, amely nem alá-, hanem mellérendeltségi viszonyban áll a Rendőrkapitányságokkal. Az előre tervezett, Rendőrséggel közös akciókban a polgárőr az akciót irányító rendőr utasításait követi, mert az intézkedés jogszerűségéért ilyen esetben az akciót irányító rendőr a felelős. A közös szolgálatban a polgárőr feladata az intézkedés zavartalanságának, a saját és a rendőr biztonságának biztosítása. A polgárőr szolgálat két alapvető fajtája a „látható” és a „nem látható” szolgálat. A látható szolgálat az esetenként formaruhás, feliratos autóval történő nyílt szolgálatellátást (pl. járőrözést) jelenti, míg a nem látható szolgálat a civil ruhás, civil autós, kívülállók részére láthatatlan jelenlétet, megfigyelést jelenti. Az első célja a bűnmegelőzés a nyílt, jól látható jelenléttel, a második célja pedig az elkövetők tettenérése, leleplezése.

Milyen felszerelést használnak a polgárőrök?

  1. Kötelező felszerelés – személyi igazolvány; – polgárőr igazolvány és szolgálati jelvény (ha van); – notesz, toll; – járművezetőknél érvényes forgalmi engedély, jogosítvány, kötelező biztosítást igazoló szelvény, zöldkártya;
  2. Egyesületünk rendelkezésére álló felszerelés – szolgálati gépjármű (fehér Suzuki), – kézi rádió adóvevő – szolgálati mobiltelefon, – notebook,- nyomtató, -digitális fényképezőgép, Polgárőrség feliratos mellény,- póló, és téli felsőruházat,-nagy teljesítményű akkumulátoros kézilámpa,- polgárőr jelzőtárcsa,- távcső,- Polgárőrség feliratos gépkocsi mágnescsík,-autós kamera

3.Tervezett beszerzések – diszpécser-, és térfigyelőkamera központ irodatechnikai felszerelése, térfigyelő kamerák beszerzése, mobil és telepített rendszám-felismerő kamerák beszerzése a körözött gépkocsik kiszűrése érdekében,

Jellemző szolgálati fajták:

  1. Járőrszolgálat 

A járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek polgárőri ellenőrzésének formája. A járőrszolgálat során két vagy több polgárőr együttesen lát el közrendvédelmi, bűnmegelőzési feladatokat. A járőrszolgálat lehet: – gépkocsizó – gyalogos – motoros – kerékpáros A járőrszolgálat feladata, hogy meghatározott területen, változó útvonalon visszatérően – véletlenszerű időközönként – polgárőr járőr jelenjen meg, megelőzve ezzel a bűncselekmények elkövetését, illetve az észlelt bűncselekményeket megakadályozza, az elkövetőket tetten érje és elfogja. Feladata még a helyi rendőri szervnek történő segítségnyújtás is. A járőrvezető az észlelt eseményeket köteles azonnal jelenteni a szolgálatvezetőnek, majd annak útmutatása szerint eljárni.

A polgárőr járőr az alábbi esetekben léphet közbe:

– bűncselekmény elkövetőjének tettenérésekor;

– bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrjárőr kiérkezéséig;

– ha a közbelépésre rendőr kéri fel;

– ha a beavatkozás hiányában saját vagy mások testi épsége vagy élete

veszélybe kerülhet, illetve tetemes anyagi kár keletkezhet.

 

  1. Figyelő szolgálat

Egy vagy több objektum, terület konkrét céllal és feladattal, esetenként a rendőrséggel egyeztetett közös megfigyelése. Figyelő szolgálat esetén a figyelők folyamatos (rádió, telefon) kapcsolatot tartanak az ügyeletessel és/vagy a járőrökkel, közös szolgálat esetén a Rendőrséggel. Figyelők csak akkor avatkozhatnak közbe, ha a járőr nem elérhető, illetve messze van, és erre az ügyeletestől engedélyt kapnak.

 

  1. Rendőrséggel közös szolgálat

A rendőri szerv előzetes felkérésére, akcióterv alapján, bűnmegelőzési, közrendvédelmi, közlekedésbiztonsági, idegenrendészeti akciókban való részvétel. Ilyen esetekben a rendőrségi eligazítás, illetve a jelenlévő rendőr utasításai alapján kell eljárni.

  1. Felügyeleti (rendezvénybiztosítási) szolgálat

Felügyeleti szolgálatot olyan közönséget vonzó rendezvényen, kulturális, sport és egyéb létesítményben lehet szervezni, ahol a közrend, közbiztonság, illetve a résztvevők valamint az anyagi javak biztonságának fenntartása érdekében ez szükséges. Felügyeleti szolgálatot mindig csak felkérésre lehet szervezni. Felügyeleti szolgálatban csak az arra kijelölt személyek vehetnek részt, meghatározott ruházatban és felszereléssel, polgárőrjelzéssel. A szolgálat ellátása során a kijelölt szolgálatvezető a helyszínen egy személyben dönt minden felmerülő kérdésben.

  1. Jelzésadás

A polgárőr bármikor, szolgálaton kívül is, ha rendőri intézkedést igénylő eseményt észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni az ügyeletesnek, vagy a területen szolgálatot teljesítő rendőr-, vagy polgárőr járőrnek. Nem rendőri intézkedést igénylő esemény, jelenség észlelésekor (súlyos környezetszennyezés, engedély nélküli szemét-, törmeléklerakás, csőtörés, leszakadt elektromos vezeték, stb.) értesíteni kell a Polgármesteri Hivatalt, illetve a megfelelő szervet (Vízművek, Elektromos Művek, stb.) A jelzésadásról adatlapot kell felvenni, feltüntetve az időpontot, helyszínt, eseményt, tett intézkedés, a bejelentést vevő nevét és telefonszámát, majd átadni az ügyeletesnek.

 

Az adott cikk linkje: https://www.tarkozseg.hu/?page_id=126

Megszakítás